„Az EU szlovén bővítési biztosjelöltjének élete tele van botrányokkal”
A szlovén jelölt, Marta Kos még csak nem is az EU-ban él, egy lobbicégnél tanácsadó, hírbe hozták a volt Jugoszlávia titkosrendőrségével, és állítólag a beosztottjaival is agresszíven viselkedett. Ráadásul a férje miatt is kétséges, kinek az érdekeit képviselné.
Magyarország után Szlovénia adhatja a következő öt évre az EU új bővítési biztosát. A liberális jelölt előélete ugyanakkor tele van botrányokkal, számos ügy miatt kérdőjelezte meg a nemzetközi sajtó az alkalmasságát.
Az Európai Parlament globalista többségét azonban vélhetően ez nem fogja zavarni. Marta Kos az Európai Parlamentben és a sajtóban terjedő információk szerint egyébként 2017 óta az Európai Unión kívül él, adót is Svájcban fizet.
A szlovén Nova24 például a hírportálján arról ír, hogy Kos, aki mintegy egymillió eurónyi vagyont vallott be takarékszámlákon, a brüsszeli székhelyű Kreab lobbicégnél dolgozott vezető tanácsadóként, és saját, Svájcban bejegyzett tanácsadócége is volt.
A lobbitevékenység egyébként bevett dolog az EU-ban, nem lenne vele semmi gond, ha a balliberális biztosjelölt bejelentkezett volna az EU átláthatósági nyilvántartásába, ezt azonban nem tette meg, mivel tagadja, hogy lobbista lenne.
Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a biztosoknál köztudottan előírás, hogy az összeurópai érdekeket kell képviselniük.
Más, komoly vádak is érték a szlovén biztosjelöltet. Több szlovén médium is beszámolt ugyanis arról, hogy 2020-ban Kosnak azért kellett elhagynia szlovén nagyköveti székét, mivel a munkahelyén megalázta munkatársait.
Korábban Berlinben, majd Bernben is szolgált nagykövetként, és a hírek szerint mindkét állomáshelyén kiabált, megalázta a kollégáit, kijátszotta őket egymás ellen.
A szlovén politikában egyébként Marta Kost ügynökvád is érte.
Eszerint fiatalon, egyetemistaként kapcsolatban állhatott a jugoszláv titkosszolgálatokkal, az UDBA-val.
Jóllehet a biztosjelölt tagadta a vádakat, előkerült az archívumokból a 0014000-05448 ügyiratszám Kos nevével, de üres dossziéval. Az országban köztudott, hogy 1990 áprilisában ezerszámra semmisítettek meg ilyen dokumentumokat.
(Forrás: Index.hu és külföldi média, fotó: AFP)
